Mire jók a székelyföldi termék-védjegyek?

Kérdezett: Sipos Zoltán, 2015. június 01.

A Transylvania Authentica szigorú, a Székely Termék kritériumainak könnyebb megfelelni. A termelők mindkét védjegy mögött valamilyen lehetőséget, szakmai közösséget látnak.

Hogyan változtak az EU-csatlakozással a helyi, hagyományos termékek standardjai? Miképpen lehet a külföldi gyakorlathoz hasonlítani az itthoni folyamatokat? Ezekre a kérdésekre keresett választ Borsos Emőke Elképzelt Székelyföld című dolgozatában. A Bajnokok Ligája társadalomtudomány konferencián bemutatott tanulmány a székelyföldi alternatív élelmiszer-termelést, a termék-védjegyeket kutatta.
Honnan jött az ötlet, hogy a székelyföldi termék-védjegyeket kutasd?

Borsos Emőke: - 2010-ben, amikor az államvizsgám kapcsán elkezdtem foglalkozni a témával, az egész jelenség nagyon friss volt: akkor jelentek meg az első Góbé termékek a boltokban, akkoriban szervezték az első Hagyományos Termékek Vásárát Csíkszeredában.
Nagyon tetszett az ötlet, hogy a kezdeményezők helyi, hagyományos termékeket segítenek piacra, azok fogyasztását szorgalmazzák. Ennek több belátható előnye van a környezettudatosságtól a kultúragazdasági meggondolásokig. Egyes részletek ugyanakkor elgondolkodtatóak. Gyergyói tojás, gyergyói lekvár, rendben van, de vannak olyan termékek, amelyek a környezettudatosság és hagyományosság csak igen „tág" kritériumának felelnek meg. Ez keltette fel leginkább az érdeklődésemet, és ezt próbáltam megragadni.

Melyek a főbb székelyföldi termék-védjegyek, és mi a különbség közöttük?
- Miközben egyre több a márka és kezdeményezés, védjegy jelenleg kettő van Székelyföldön: a Székely Termék és Transylvania Authentica. Ezek közösségi illetve szellemi védjegyekként működnek.
Remélem, senkit nem sértek meg, ha kimondom, amit az interjúim is alátámasztanak: a kettő között épp a hagyományosság és környezettudatosság terén vannak nagy különbségek. A Transylvania Authentica védjegy program kezdeményezői kizárólag (valamelyest néprajzilag is) hagyományos, környezettudatosan készült termékekre teszi rá a címkét, szelekciós és ellenőrző gyakorlataik igen szigorúak, s a védjegyet csak az ezeknek megfelelő termékek kaphatják meg.
Úgy gondolom, hogy valójában a program - amelyet Károly herceg alapítványa is támogat - legfőbb erőforrásai erre a minőségbiztosítási tevékenységre mennek el. Ők egy fajta örökséget konzerváló vonalat képviselnek, amelyet Szászfehéregyháza turisztikai arculatának kialakításában is látunk. Ezt egyébként az ADEPT alapítvány is képviseli a Segesvár környéki szász falvak, az épített örökség és gazdálkodási formák megőrzésénél.
A Székely termék védjegy munkacsoportja is megfogalmaz hasonló kritériumokat, de a végeredmény minden szempontból sokkal permisszívebb. Sokkal több a termék, a hagyományosság és környezettudatosság kritériumát lazábban értelmezik.
Ugyanakkor belátható az is, hogy egyelőre kevés termelő tud a Transylvania Authentica magasabb standardjainak megfelelni (amennyiben akar egyáltalán). Ennek egyik oka a keresletben és a piacokban, a másik ok a kistermelői-kisvállalkozói életviszonyokban rejlik. Sok apróságtól függ a - legtöbbször nem túl jelentékeny - profit, amelyet a munkájukból nyernek.

Borsos Emőke Gyergyószentmiklóson született 1987-ben. Középiskolai tanulmányait a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban végezte, társadalomtudományok szakon. 2011-ben végzett a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, Antropológia szakon. Ekkor, az államvizsga témájaként kezdte el az alternatív élelmiszertermeléssel kapcsolatos jelenségeket kutatni, ennek fogyasztói oldalát szeretné megragadni a BBTE Civil és Nemkormányzati Szervezetek Menedzsmentjében Alkalmazott Antropológia és Szociológia mesterszakán írt disszertációjában. Az antropológiai és szociológiai elméletek mellett a faluszociológia, vidékfejlesztés érdekli leginkább.

http://penzcsinalok.transindex.ro/marketing/20130403-mire-jok-a-szekelyfoldi-termek-vedjegyek

*A Transylvania Authentica program a Polgár-Társ Alapítvány egyik programja, amely Erdély gazdag mezőgazdasági kultúrájának, hagyományos vendéglátóiparának és konyhájának, valamint sajátos kézműves termékeinek fennmaradását kívánja támogatni a vidék kistermelői és kézművesei közötti kapcsolatok kialakítása és megerősítése által.